4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelet

a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:
1. § (1) A védett oshonos mezogazdasági állatfajták olyan állatfajták, amelyeket Magyarország természetföldrajzi környezetében, történelmi múltra visszatekintően tenyésztenek, és ezáltal a nemzeti örökség, a mezogazdasági génbank, valamint a természet- és tájvédelem részévé váltak. A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták körét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták olyan magas genetikai értéket képviselő, nem őshonos állatfajták, amelyek kiszorultak a termelésből, ezért a génállományuk megőrzése érdekében szükségessé vált védelmük. A veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
2. § (1) A védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének módosítását az agrárpolitikáért felelős miniszternél (a továbbiakban: miniszter) lehet kezdeményezni.
(2) Az egyes mezőgazdasági állatfajták védett őshonos mezőgazdasági állatfajtává nyilvánítására irányuló kezdeményezésben igazolni kell a fajtának Magyarország természetföldrajzi környezetében végzett, történelmi múltra visszatekintő tenyésztését. Ennek érdekében a kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményezés indokait,
b) a fajta történelmi leírását és annak forrását,
c) az adott fajta fellelhető törzskönyvének ismertetését,
d) az állomány létszámát, várható változását, és a külön jogszabályban meghatározott kritikus szint szerinti tenyésztésbe vont noivarú tenyészállat létszám eléréséhez szükséges eljárást, valamint annak időigényét,
e) az állomány tartási helyét,
f) a jelenlegi egyedek esetleges visszavezethetőségét a fellelhető egykori nyilvántartásokhoz.
(3) A veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták elismerésére irányuló kezdeményezésben igazolni kell a fajta magas genetikai értékét, valamint a létszám alakulásának bemutatását, amely a veszélyeztetett körbe történő besorolás alapját képezi.
(4) Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti fajták védettségének, illetve veszélyeztetettségének megszunésére irányuló kezdeményezésben be kell mutatni azokat az indokokat, amelyek igazolják a védettség megszüntetésének szükségességét.
3. § (1) A miniszter létrehozza az Őshonos Haszonállatok Géneroforrás Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság).
(2) A Bizottság
a) a miniszter számára véleményt alkot a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapítására irányuló kezdeményezésről, továbbá javaslatot tesz e fajták genetikai fenntartására, támogatásuk és tenyésztőszervezeti kijelölésük rendjére,
b) évente áttekinti a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták helyzetét, és amennyiben szükséges, a miniszternél azok fenntartható hasznosítására irányuló intézkedéseket kezdeményez, illetve egyébként az ilyen tárgyú tervezeteket véleményezi,
c) elvégzi a külön jogszabályban részére eloírt feladatokat.
(3) A Bizottság 10 tagú. Elnökét a miniszter három évre nevezi ki. A Bizottság tagjai közül 5 fot az őshonos fajták fenntartásában érdekelt szakmai szervezetek delegálnak, egy-egy tagot pedig az őket koordináló szövetség, a miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter, valamint a tenyésztési hatóság delegál. A Bizottság elnöke eseti szakértőket kérhet fel. A Bizottság elnöke az állatállományokra vonatkozó adatokat kérhet a tenyésztő szervezetektől, a tenyésztési hatóságtól és az országos Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) adatbázisából.
(4) A Bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik. Ülés összehívását a miniszter elrendelheti, illetve bármelyik tag kezdeményezheti. Az ülés összehívásáról a Bizottság titkárának előterjesztése alapján a Bizottság elnöke dönt. Kötelező ülést összehívni a 2. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés, valamint a külön jogszabály szerinti kérelem beérkezését követő 15 napon belül, amelyet követő 30 napon belül a Bizottság megteszi javaslatát.
(5) A Bizottság a határozatait egyszeru vagy minősített szótöbbséggel hozza. A minősített szótöbbséget igénylő határozatok körét a Bizottság állapítja meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amit a miniszter jóváhagy.
4. § A védett őshonos és a magas genetikai értéket képviselő veszélyeztetett helyzetbe került mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez külön jogszabály szerint az állam támogatást ad.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követo 8. napon lép hatályba, egyidejuleg hatályát veszti a védett őshonos és veszélyeztetett helyzetbe került állatfajták körének megállapításáról szóló 36/1994. (VI. 28.) FM-KTM együttes rendelet.

1. számú melléklet a 4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelethez
Védett őshonos mezőgazdasági állatfajtáknak minősülnek az alábbi fajok fajtái

Faj Fajta:
Szarvasmarha és bivaly: magyar szürke
magyar bivaly
Szamár: magyar parlagi szamár
Sertés: szőke mangalica
fecskehasú mangalica
vörös mangalica
Juh: fehér hortobágy i racka
fekete hortobágy i racka
gyimesi racka
cigája
cikta
Kecske: magyar kecske
Tyúk: sárga magyar
kendermagos magyar
fehér magyar
fogolyszínű magyar
fehér erdélyi kopasznyakú
fekete erdélyi kopasznyakú
kendermagos erdélyi kopasznyakú
Gyöngytyúk: magyar parlagi gyöngytyúk
Lúd: fodrostollú magyar lúd
magyar lúd
Kacsa: tarka magyar kacsa
fehér magyar kacsa
Pulyka: bronzpulyka
rézpulyka
Nyúl: magyar óriás

2. számú melléklet a 4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelet hez

Veszélyeztetett mezőgazdaság i állatfajtáknak minősülnek az alábbi fajok fajtái
Faj Fajta
Szarvasmarha: magyar tarka
Ló: gidrán
hucul
kisbéri félvér
lipicai
furioso-north star
nóniusz
shagya arab
Ponty: nyurga ponty (Cyprinus carpio carpio morpha hungaricus),
tőponty (Cyprinus carpio carpio morpha acuminatus)